A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Interjúk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Interjúk. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 13., csütörtök

Kik főznek ránk? – avagy Rédai Attila és a gasztro-kalózkodás


Nyugat-Európában és Amerikában  megszokott jelenség, hogy ha egy kedvelt séf egy másik étterembe megy át dolgozni, akkor a vendégköre követi őt.  A debreceni lakosság jelentős része csak a leghíresebb, a médiában sztárolt séfeket ismeri, de hogy kik is bújnak meg a csapóajtó mögötti konyháinkban, arról nem nagyon tudunk. A Kik főznek ránk? sorozatomban arra keresem a választ, kik azok a debreceni séfek, akik nap mint nap örömöt vagy éppen bosszúságot szereznek nekünk az elénk tálalt ételeikkel.

Rédai Attilával, a debreceni Calico Jack Pub séfjével egy ködös januári reggelen beszélgettem eddigi eredményeiről, a Calico működéséről és a csúcsgasztronómiához fűződő viszonyáról.


A debreceni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába jártál, milyen tanuló voltál?

Mindig egy erős közepes voltam, ám szakmai fejlődésemnek fontos állomása volt, hogy az egyik  budapesti szállodában részt vettem  egy több hónapos továbbképzésen, ahol megismerkedtem szakmai versenyeken gyakran résztvevő szakácsokkal. A továbbképzésnek Lukács István, Oscar díjas, háromszoros olimpiai bajnok mesterszakács volt a szakmai vezetője. Látták a munkához való hozzáállásomat, és megkérdezték, nem lenne-e kedvem elkísérni őket egy világbajnokságra. Utána megkérdezték, nem akarnám-e folytatni, mert látják, hogy van hozzá tehetségem is. Így történt, hogy Mile József debreceni kollégámmal elkezdtünk versenyekre járni, és elkezdődött a 14. éve tartó versenyidőszakom. Egy időben 3-4 versenyen is részt vettünk egy évben, később már csak a világversenyeken indultunk.

Az iskolai évek után a Csokonai Étterembe kerültél, ahol tudjuk, csodát csináltál, viszont nem lehet tudni, miért hagytad ott.

Jött egy új lehetőség. Megkeresett a Calico Jack Pub vezetője, hogy az akkor egy éve megnyitott étteremnek vegyem át a konyháját. Hét évig dolgoztam ott.

Maradjunk még a Csokonainál. A városban akárkit kérdezel meg arról, hogy hova menne jó tatárbifszteket enni, mindenki a Csokonait mondja. Mi a titka?

Ez nagyon egyszerű: az emberi psziché. Ugyanazokkal az anyaghányadokkal készítjük el itt is (Calico Jack Pub) a tatárbifszteket, de mivel a Csokonaiban előtted keverik ki, és részese leszel a folyamatnak, azt sokkal finomabbnak érzed. A Calico jelenlegi tatárbifsztekje abban különbözik már a Csokonaitól, hogy nem daráljuk le háromszor a húst, hanem késsel vágjuk fel nagyon apróra.

A Csokonai után tehát átkerültél a Calicóba, és szembesültél vele, hogy van a helynek egy kialakult jellege…

Akkor még nem volt, egy éves volt a hely, és arra panaszkodtak a tulajdonosok, hogy az ételforgalom nem úgy megy, ahogy szeretnék. Szabad kezet kaptam, és kialakítottam a ház új stílusát.

Hogyan képzeljük el ezt a stílust?

Ez egy hajóvá alakított étterem, pontosabban egy pub, amit mint műfajt, Debrecenben még nem ismertek 2001-ben. Egy éttermi stílus kialakításánál fontos, hogy tisztában legyél alap dolgokkal. Például francia konyhát nem lehet itt működtetni, mert a debreceni vendégkörnek nem tudod eladni az ételeket. A Calico elegáns, de nem igényli, hogy puccosan öltözzenek ki a vendégek. Olyan hely, ahova bejöhetnek nyakkendőbe is, de a nélkül is. Bejöhetnek reggel, délben és este is, bejöhetnek családdal és üzleti partnerrel. Ezért írtam egy olyan étlapot, ami ennek megfelelően több réteget is kiszolgál. Debrecenben nem lehet pusztán egy stílust, egy nemzeti konyhát képviseltetni. Azzal is tisztában kell lenni, hogy itthon olyan éttermet, ahol magas a színvonal, és sok pénzt is keresel vele, nem lehet üzemeltetni. Ha magas a színvonal, akkor nincs forgalom.

A Calicóból Hajdúszoboszlóra kerültél, szállodák séfje lettél. Mi a különbség egy ízig vérig a’la cart-os étterem szakácsa és egy szállodai szakács között?

Az a’la cart-os szakács egy gyors, és sokat változtató konyhát vezet, egy szállodai pedig  nyugodt, rendezett, beállt, előre megtervezett konyhát. Az a’la cart-os szakács nem tudja, mikor jönnek a vendégek, míg a szállodában fel tudsz készülni. Mind a kettő nehéz a maga módján. Én azért próbáltam ki a szállodát, mert kíváncsi voltam, milyen. Azt mondtam magamnak, hogy „meg kell tanulnod”.  

A szállodai sikereid után újra elvállaltad a Calico konyhájának vezetését. Újra alkalmazkodnod kell a közízléshez és kompromisszumot kell kötnöd a munkádban?

Mindenképpen kell, és alkalmazkodni kell a vendégkörhöz, de úgy gondolom, nekem is tudnom kell irányadónak lenni, és mutatnom kell új dolgokat számukra. Talán a nevem sokat segít ebben. Most jutottam el odáig, hogy amit kitalálok, azt szívesen kipróbálják. Ehhez szükséges, hogy a vendég bizalommal legyen irántam, és ne csak azt mondja el, ha valami ízlik, hanem azt is, ha valami nem. Én ebből tanulok. Az alapján pedig, ahogy a vendégeink ítéletet mondanak egy ételről, úgy kerül le vagy fel valami az étlapra.


Ez a dicséretre méltó kommunikáció hogy megy végbe? Kijössz néha a vendégekhez, látnak téged az éttermi részben, vagy ők keresnek meg?

Célom az, hogy többet lehessek napi kapcsolatban a vendégeinkkel. Részben ezért is jöttem vissza, mert ígéretet kaptam erre vonatkozóan. A tulajdonosokkal megbeszéltük, hogy egyrészt az üzlet gazdasági részét kell helyre állítani, a másik része pedig az, hogy nyugodtan tudjak kommunikálni a vendégeimmel.

Gondolom az éttermi részben való fokozott jelenlétedhez az is szükséges, hogy a konyhán dolgozó szakácsokra rá lehessen bízni komolyabb részfeladatokat is, amiket nem szívesen adsz ki a kezedből…

Kilenc szakáccsal dolgozom, de ezek mind olyan emberek, akik vagy velem dolgoztak már vagy a tanítványaim. Olyan emberek, akik a gondolataimat is kitalálják. Azért is örülök a Calicónak, mert tudom, hogy sem az étterem jellege, sem a vendégkör, sem a velem dolgozó csapat nem változott. Így mindenki tudja, mi a dolga.

Ismered a legújabban megjelenő csúcsgasztronómiával foglalkozó könyveket?

Ezeken a könyveken keresztül is figyeljük a gasztronómiában történő változásokat. Szerintem minden szakember olyan, ha egy darab cetlit talál, akkor azt is elteszi. Mindenből lehet tanulni. Érdekesnek tartom, hogy mostanában visszatérnek a magyaros ételek, megszületett egy új trend, ami a régi magyar ételekről szól újragondolt, egészségesebb formában. Teljes stílusváltás zajlott le és az emberek azt mondják, hogy szeretnék a magyaros ételeket enni. Magyarországon a magyar konyhát próbálják egy kicsit kombinálni más alapanyagokkal, elegánsabban megjeleníteni, megújítani. Ez nem minden estben jó, mert egy tradicionális ételből ne csináljunk „hülyeségeket”, de úgy gondolom, hogy azok a szakemberek, akik ezzel foglalkoznak, csak jót fognak belőle kihozni.

Figyelembe veszed az évszakokat? Látok az étlapon olyan ételt, amihez a hozzávaló nem éppen decemberben terem.

Folyamatosan, ennek működnie kell. A három szállodában, ahol főztem, voltak magyaros, olaszos, franciás ételek, amiknél még jobban oda kellett figyelni a szezonra.

Hat éve rendszeresen járok a Calicóba és emlékszem, hogy volt egy mély pontja az étteremnek, amikor a mártásoknak nagyüzemi íze volt, a sütemény mikrózott volt ,a créme brülée porból készült. El tudtad hagyni ezeket a szörnyűségeket vagy ez még a jövőben fog megtörténni?

Ha most megnézzük az étlapot, és összehasonlítjuk az előző étlappal, látjuk a különbségeket, amiket a tulajdonosok nem mertek elsőre bevállalni.

A minőségi alapanyagokat nem merték bevállalni?

Nem azt, hanem az időigényes ételeket. Hiszen egy mártás elkészítése idő, és egy  olyan étteremben, ahová bejön egyszerre 50 ember, és ötvenféle ételt kér, és csináld meg gyorsan, mert a vendégnek nincs ideje, 20 perc alatt ételt akar látni maga előtt, nehezen kivitelezhető a frissen készítés. Ezek a vendégek akik ide járnak, hozzá szoktak a gyors kiszolgáláshoz az életük más területén is. De látok már változást azóta, hogy visszajöttem. Vannak vendégeink, akik nyitottak az újra.

A szendvics miért jelent meg az étlapon?

Ha megnézed a budapesti irányadó éttermeket, étlapjuk elején ott vannak a szendvicsek, mert ott nagyon sok olyan étterem van, ami korán nyit, tehát reggelit is kapni, és mivel sokáig tart nyitva, amolyan éjszakai étteremként is funkciónál. Az oda látogató vendégek nemcsak ebédelni szeretnének, hanem reggel vagy az esti bulizás után megenni egy finom szendvicset. Mivel a Calico is ennek az irányvonalnak szeretne megfelelni, szükségesnek láttuk a szendvicsek felvételét.


Vegetáriánus vonal fejlesztésén nem gondolkoztál még, hiszen egyre több vegetáriánus van, akik szeretnének házon kívül enni, csak már rosszul vannak a rántott sajt, rántott gomba variációktól. Ha csak a leveseket nézzük, a hat levesből ötben van hús, teljesen húsmentes csak az édes cseresznyekrémleves. A karalábéleves nagyon jól hangzik, de ott van mellette a sonkakrémes pirítós.

Igen, de csak mellette van. A mi éttermünkben nem kell ragaszkodni az étlaphoz, ha a vendég változtatni szeretne valamin, nyugodtan elmondhatja a pincéreinknek, akik közvetítik a kérést a konyhára. Úgy alakítottam ki az étlapot, hogy ez sok ételnél megtehető legyen.


      Mik a terveid a közeljövőben?
           
     Tanulni. És olyan bemutatókon szeretnék részt venni, ami ma már Magyarországon is elkezdődött Kalla Kálmán mesterszakáccsal az élen.  A budaörsi Metróban létrehozott Vevőakadémia egy olyan tudásközpont, mely hozzájárulhat a vendéglátóipar fejlődéséhez. Persze én szeretnék eggyel tovább is lépni, és kihasználni az olaszországi, németországi, franciaországi kapcsolataimat, ahol olyan bemutatókat szerveznek, mint amit a Kalla úr kezdett el. 


CALICO JACK PUB
   4026 Debrecen, Bem tér 15. 
      Asztalfoglalás: 52/455-999, 52/531-555
   Nyitva tartás:
   Hétfő-Péntek 8:00-01
                       Szombat: 10-02                    
   Vasárnap: 10-24

GPS: É: 47° 32' 33,46''  -  K:  21° 37' 29,43''



2010. december 13., hétfő

Kik főznek ránk? Avagy Tóth Károly és a koreai ételek

Nyugat-Európában és Amerikában  megszokott jelenség, hogy ha egy kedvelt séf egy másik étterembe megy át dolgozni, akkor a vendégköre követi őt.  A debreceni lakosság jelentős része csak a leghíresebb, a médiában sztárolt séfeket ismeri, de hogy kik is bújnak meg a csapóajtó mögötti konyháinkban, arról nem nagyon tudunk. A Kik főznek ránk? sorozatomban arra keresem a választ, kik azok a debreceni séfek, akik nap mint nap örömöt vagy éppen bosszúságot szereznek nekünk az elénk tálalt ételeikkel. 

Tóth Károllyal, a debreceni Zing Koreai Étterem séfjével még augusztusban ismerkedtem meg. Első ránézésre azt gondoltam róla, hogy egy bohém, szórakozott figura, aki isten tudja, hogyan került be ebbe a konyhába. Amikor azonban végre sikerült időpontot egyeztetni vele és megejtettük az interjút, kiderült, hogy egy roppant komoly, felelősségteljes férfiú, aki még messze van a harmadik X-től, de már olyan, mintha a világ összes bölcsességét birtokolná. Beleszeretett a távol-keleti konyhába és életmódba, ami megváltoztatta egész addigi életét. Egy héten hat napot dolgozik reggeltől estig, folyamatosan fejleszti tudását, és kitartóan halad az álmai felé. Olvas, képzi magát, hogy ne csak egy séf legyen aki koreai ételeket főz, hanem A séf, aki a legjobb koreai ételeket főzi - nekünk, debrecenieknek is.





-          -Miért választottad a szakács szakmát?
-Gyerekkorom óta szakács szerettem volna lenni.
-          -Hogyan kerültél kapcsolatba az étteremmel?
-Az elmúlt 9 évben már dolgoztam hasonló éttermekben Budapesten. A tervem az volt, hogy külföldre megyek 19-20 évesen, de végül Budapesten maradtam. Először egy japán séftől tanultam, utána elkezdtem komolyabban ismerkedni a távol-keleti konyhával. Dolgoztam más nemzetközi konyhán is, majd ide hirdetés alapján jelentkeztem. Volt egy többlépcsős vizsgáztatás, aminek a végén én maradtam az előképzettségem és tapasztaltságom miatt.
-         -Hogyan jött létre ez az étterem?
-Itt található felettünk egy 4 emeletes kollégium, ahol koreai diákok laknak. Az alapötlet onnan származik, hogy ezeknek a diákoknak akartak ebédet, vacsorát biztosítani. Megnyitása óta azonban már a közelben dolgozó orvosokat, tanárokat, és a külföldi diákokon túl a helyi egyetemistákat is kiszolgálja az étterem. Hamarosan pedig új szolgáltatással is bővítjük a vállalkozást, házhoz szállítást is vállalunk majd.
-          -Vettél részt továbbképzésen, mielőtt elkezdted itt a munkát?
-          -Igen, volt egy 2 hónapos tanulmányutam Koreába.
-         - Mi volt nagyon szokatlan számodra Koreában?
-Talán az, hogy a koreai emberek nagyon mosolygósak, és az első napokban nem tudtam megállapítani, hogy ezek őszinte mosolyok-e. Mindkét alkalommal a monszun idején voltam kinn, és meglepő volt, hogy akárhányszor eláztam, sosem fáztam meg, mivel meleg eső volt.
-A Koreában eltöltött idő változtatott-e benned valamit az életmódoddal, gondolkodásoddal kapcsolatban?
-Igazából azóta, hogy itt dolgozom, sokkal tudatosabban figyelem a testem jelzéseit, egészségesebben étkezem, valamint minden másnap reggel futok. Odakinn azt tapasztaltam, hogy nagyon egészségesen élnek, és ezt a szemléletmódot szerettem volna beépíteni a saját életembe.

 
-          -Hogyan jellemeznéd a koreai konyhát azoknak, akik sosem kerültek még vele kapcsolatba?
-Először is nagyon sok zöldséget esznek és kevés húst. Változatosak az ízeik, de azért hangsúlyos a csípős, amit gochucang paprikával érnek el. Alapanyagokban a szezámmagot, szezámolajat, fokhagymát, újhagymát használják, és természetesen a rizset. Ahol nincs rizs, az nem is koreai étterem. Az elfogyasztott húsok 40%-a hal és tengeri élőlények, kevés sertést, inkább marhát fogyasztanak.
-          -Hogyan kell elképzelni egy koreai éttermi konyhát, más a működése, mint a hazaiaknak?
-Természetesen itt is vannak részlegek, de alapvetően ugyanúgy vezetem, ahogyan korábban más konyhákat. Nincs nagy különbség. A koreai konyhák érdekessége, hogy míg Európában főként férfiak vannak ebben a szakmában, ott nagyrészt nők dolgoznak a konyhán.
-Mi ennek az oka?
Nincs akkora becsülete ennek a szakmának ott, mint nálunk. Viszont nagyon igényesek az étkezésre, nagyon odafigyelnek a részletekre. A koreai diákok itt is néha idejönnek hozzám, és elmondják, mit kellene változtatnom. Igénylem is a kontrollt, hiszen sajnos nem vagyok koreai, bár szeretnék azzá válni vagy legalábbis ott élni. 
-Az étterem neve melletti írásjel mit jelent?
-Az étterem nevét jelöli, vagyis  Zing, ami egy rézötvözetből készült edény, amit a mai napig használnak. A földbe mélyesztve főznek benne. Amikor kinn voltam, láttam, hogy egy gyárban is így készítik az ebédet.
-        -  Honnan szerzitek be az alapanyagokat?
-Koreából érkezik az összes alapanyag.
-          -A kínai 5 elem szerint főztök?
-Nem, a kínai ételkultúra nagyon kevés hatással van a koreai ételekre, szerintem tudatosan sem engedik. A koreai konyha egészségesebb konyhatechnológiai eljárásokat használ, mi például nem sütünk, hanem inkább párolunk és törekszünk arra, hogy a vitaminok nagy része benne maradjon az elkészített ételekben. Amikor kinn voltam most nyáron, és tavaly nyáron is, éreztem, hogy a testem méregtelenítésen esik át pusztán attól, amit egész nap ettem. A kinn töltött idő alatt összesen 4 kilót fogytam.
-Hogyan képzeled el a jövődet ebben a szakmában?
-Szeretnék még dolgozni ebben a szakmában, mert szeretem. Szeretnék ebben az étteremben dolgozni továbbra is, és szeretnék minél többet tudni a távol-keleti konyháról.


ZING KOREAI ÉTTEREM
Debrecen, II-es orvosi kollégium alagsora
Nyitvatartás: H-Szo 11.00-15.00, 17.00-21.00

2010. november 8., hétfő

Királyleányka citromtortával - interjú Bolyki Jánossal

          Sokan vagyunk úgy, hogy szeretjük a jó borokat, de a nagy választék miatt nem mindig tudjuk eldönteni, hogy melyik is a jó bor, melyiket érdemes leemelni a polcról. Mióta a Muslinca Borbár megjelent az életemben, ez már egyre kevesebb gondot okoz.

Először is rájöttem,hogy a szupermarketekben tilos bort vásárolni, mert a szakszerűtlen tartás miatt csúnya meglepetés érhet, amikor otthon kibontom az üveget. Másodszor pedig felnyílt a szemem, és rácsodálkoztam, mennyi tehetséges, fiatal borász él az országban, akik a legnagyobb gondossággal, elképesztően finom borokat készítenek. Muszáj megismételnem magam, és a már ismert kifejezésemmel élve: aki szereti önmagát, csak minőségi bort igyon! Hogy ne csak az észt osszam, hanem segítségetekre is legyek, az egyik legjobb, fiatal egri borásszal készítettem interjút. Ha meglátjátok bárhol a borát, a legnagyobb nyugalommal emelhetitek le a polcról, mert nem fog csalódást okozni. Ha mégis, tudjátok, hol találtok.


Interjú Bolyki Jánossal 2010.november 4-én a Muslinca Borbárban




-          Azt olvastam rólad, hogy gyermekkorod óta rajongsz a borokért, és 4 évesen már saját borod volt. Milyen lett az a bor?
-          Ez csak egy kis vicc akar lenni a füzetecskébe, 4 évesen eszem ágában nem volt bort készíteni. :-)
-          Milyen számodra a jó bor?
-          Egyszerűen fogalmazva, amit jó inni. Ennek megfelelve próbálom elkészíteni a boraimat, melyeket házasítással igyekszem a legjobb minőségűre készíteni.A jó bor az, melynek első megízlelése után csalogat egy újabb korty elfogyasztására, és hívogat, hogy „igyál még, igyál még!” .Ami ilyen, én azt szeretem.
-          Az Egri Bikavéred számomra pont ilyen, az első korty után már vágyom a következőre. A jól ismert savas, torokkaparó íz helyett egy lágyan lecsúszó, teljes ízű vörösbort érezhetünk.
-          Nem véletlen, hogy ezt érzed, hiszen ez az a borom, amelyiket a legnagyobb gondossággal készítek. Fontos számomra, hogy egri borászként odafigyeljek a bikavérre. Ez a bor egy nagyszerű házasítás eredménye.
-          A Decanterben megjelent egy cikk az Egri Bikavér mai megítéléséről, és rehabilitációs lehetőségeiről. Te hogyan látod, leáldozóban van ez a márka?
-          Én úgy látom, hogy az Egri Bikavér, mint márka, éppen felfutóban van. Három évvel ezelőtt egy borfesztiválon odajött hozzám egy úr, és azt kérte, ajánljak neki egy bort. Amikor azt mondtam, hogy kóstolja meg a Bikavérem, akkor elzárkózott, mondván, ő már ismeri. Addig győzködtem, míg végül mégis megkóstolta, és meglepődött, hogy ez mennyire más, mint az, amit megszokott. Mostanában már egyre többen jönnek hozzám úgy, hogy az Egri Bikavért szeretnék megkóstolni. Ez természetesen nemcsak az én érdemem, hanem a többi egri borász áldozatos munkájának gyümölcse, akik belátták, hogy egy itthon és külföldön is ismert márkanevet sokkal könnyebb újra felépíteni, mint egy teljesen újat bevezetni. Ennek érdekében gondosan termelik a szőlőt, gondosan érlelik, házasítják a boraikat. Úgy gondolom, hogy az Egri Bikavér ügye jó úton halad.

-          A bor és a gasztronómia szoros kapcsolatban van egymással. A te életedben hogyan kapcsolódnak össze?
-          Nem is tudom eldönteni, hogy melyiket szeretem jobban, enni vagy inni.  Amióta a borral foglalkozom, az ételek terén ínyencé is váltam. Nagyon kritikus lettem még az anyukám főztjével szemben is. Nagyon izgalmasnak találom azt, amikor egy jól ismert borból új ízeket csalogat elő egy adott étel. Ilyenkor mindig rácsodálkozom, hogy micsoda lehetőségek rejlenek a boraimban.
-          Melyik a kedvenc bor-étel párosításod?
-          A Királyleányka , mely egy száraz, könnyű fehérbor citromtortával, ahogyan Cetner Attila készíti az Imolában.
-          Számos borvacsorán a te boraidat szolgálják fel. A vacsorák megtervezésében milyen szerepet töltesz be?
-          Étterem válogatja. Van aki kívánja, hogy együtt kóstoljuk a bort a lefőzött ételekhez,  van ahol több ételt is készít a séf, mire kitaláljuk, hogy az adott  borhoz, melyik étel illik a legjobban. Van,  aki csak azt várja el, hogy leírjam 3 sorban a bor ízét, koncentráltságát, illatait, ízeit, és ahhoz  kitalálják az ételt.
-          Nagyon különleges elnevezéssel illeted a borokat. Hogyan születnek meg ezek a nevek?
Mindegyiknek van egy története. A Nem lát, Nem hall, Nem beszél-hez siket gyerekek szüretelték a szőlőt. A bevételből pedig felújítottuk a játszóterüket. 2006-ban a vénasszonyok nyara nagyon szép volt, így született meg az Indián nyár név. Az Ördöngös eredetileg dűlő név.
-          Van kedvenc ételed?
-          Nem tudom, ez mennyire megfelelő válasz, de a rántott camambert áfonyaszósszal (itt felnevettünk, és miután elborzadtam János válaszán, gyorsan hozzátette a következőt)…bár egy jó steaknek mindig örülök.
-          Milyen bort innál hozzá?
-          Mondjuk egy Indián nyarat.


Bolyki János

Pincészet: Losonczy völgy
Postacím: 3300 Eger, Hevessy S. u. 8.
Telefon: (30) 416 2750
E-mail:
bolykipince@chello.hu
www.bolykipinceszet.hu