-
- Kérnék szépen egy liter zacskós tejet, fél kiló túrót, egy nagy doboz natúr joghurtot …na, jó, kettőt. És két pohár tejszínt is, meg egy kis doboz szamócás és barackos joghurtot….na jó, meg egy málnásat és egy áfonyásat is. Vaníliás krémtúró van még? Igen, akkor abból ötöt vinnék…nem, inkább hatot, legyen kerek.
Mostanában divat nagyon odafigyelni az egészségünkre, és bio termékek után vadászni a neten, a boltok polcain,de divat az élelmiszer gyártók részéről is nagy hangon és látványos elemekkel hirdetni, „az én termékem szuper bio és szuper öko, ha nem ezt eszed, mindjárt nem élsz sokáig!”.
Ismerek azonban egy kis tejfeldolgozó üzemet Hosszúpályi végébe (vagy elejébe, attól függ, honnan közelítünk), ami nem döngeti a mellét,hogy ő a legjobb, nem költ milliókat dizájnra és reklámra, viszont garantálom nektek, hogy tejtermékei NEM tartalmaznak stabilizáló, tartósító, állományjavító, színező, emulgeáló és ízfokozó szereket. A sokak által kedvelt túróhabot például azért nem gyártják, mert ahhoz már olyan kémiai beavatkozásra lenne szükség, ami az elveikkel ellentétes.
A Nagyné és Fiai nevet viselő tehenészet és tejfeldolgozó üzem mintaboltjaiban rendszeresen vásárolnak anyukák, akiknek fontos, hogy minőségi vaníliás krémtúró és gyümölcsös joghurt kerüljön a családi asztalra, és orvosi utasításra a kórházban fekvő betegeknek is tőlük visznek kefírt, joghurtot, tejet. A gyártás során ember -, és környezetbarát anyagokat használnak fel, teheneiket saját termesztésű takarmánnyal etetik, amihez nem használnak műtrágyát, és természetesen kerülik az antibiotikumok használatát is.
 |
A joghurtot nem 3 órás gyorsított, hanem 72 órás természetes eljárással
készítik. A nagy fémkádban éppen túró készül. |
|
A kisüzem
Több mint 10 évvel ezelőtt Nagy Lajosné megálmodott egy sajtüzemet, ahol különleges, egyedi sajtokat gyártanak, mint ahogyan Hollandiában, Svájcban és Ausztriában látta. A gond csak az volt, hogy még akkoriban (is) a magyar étkezési kultúrának nem volt szerves része a minőségi sajtfogyasztás, a Trappista utánzatokon kívül nem volt másra igény. A tejet, joghurtot, túrót azonban imádják a magyarok, így jött végül létre a naponta minimum 3000, olykor 7-8000 liter tejet feldolgozó kisüzem, ahonnan naponta friss
- tej
- tejszín
- natúr joghurt
- kefír
- gyümölcsös joghurt
- vaníliás krémtúró
- tejföl
- túró
- sajtkrém
- gomolyasajt
- vaj
vándorol a kis és nagy piaci boltjukba. Nálunk a vaníliás krémtúró a favorit, egy barátnőm pedig él-hal a gyümölcsréteges joghurtért, amihez a „gyümölcslekvárt” egy kis privát üzem készíti nekik, mindig csak egy hétre valót, hiszen ők sem használnak semmiféle tartósítószert. Csak gyümölcs és cukor, se több, se kevesebb.
„Attól még, hogy olcsó egy termék (gondolok itt a virslitől kezdve a tejtermékekig), nem jelenti azt, hogy tápanyaggal szolgál szervezetünk számára. Az olcsó, mesterséges élelmiszerektől csak teltség érzetünk lesz, de semmilyen beltartalommal, vitaminnal, a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez fontos tápanyaggal nem szolgál. Lehet, hogy rövid távon pénzt spórolunk meg, de hosszú távon rengeteg pénzt költünk majd a kórházi kezeléseinkre, melyre az évek alatt folyó helytelen táplálkozásunk miatt lesz szükség. „/Nagy Lajosné/
 |
Az üzemi folyosón van egy tábla, ahová rendszeresen feltűzik azoknak a
leveleit, akik karácsony vagy más ünnepek alkalmával
köszönő levelet írnak nekik. |
A család
Nagy Lajosné számára a család nemcsak a fiait és rokonait jelenti, hanem azokat az embereket, akik évek óta neki dolgoznak:
„A dolgozóimat hosszú távra veszem fel, nem szeretem cserélni őket, hiába van kedvezmény a munkaügyi központban, nem tudok vele élni. A dolgozóim arca mögött én már az embert látom, sorsokat látok. Az üzemünk családias jellegű, kölcsönösen ismerjük egymást, és tudjuk, hogy ember hiba nélkül nincs, ezért ha bármi történik, tudják, hogy számíthatnak rám.”
Általában már kora reggel sor áll a kis piaci bolt előtt, nénik, bácsik, gyerekek, fiatal asszonyok, férfiak, bemcsiben, öltönyben, farmerben, gyerekkel, gyerek nélkül, mosolyogva, elgondolkozva, vagy egymással trécselve. A nénik palackban viszik haza a nyers tejet, mert van idejük felforralni, a fiatalabb korosztály zacskós tejet vásárol és persze gyümölcsjoghurtot minden mennyiségben. Én igyekszem többször menni, hogy mindig friss árut vigyek haza, és leggyakrabban pénteken megyek, mert akkor van tejszín, ami számomra a legnagyobb kincs az összes finomság közül. Egyetlen bolti tejszínnel sem tudok olyan tökéletesen lágy és selymes créme brülée-t készíteni, mint ezzel.
Ha még nem kóstoltátok ezeket a tejtermékeket, és van egy kis plusz időtök a munka után, előtt vagy közben, ugorjatok el a Kis vagy a Nagy Piacra, és kérjetek mindenből egy keveset...aztán még egy kicsit ebből, meg még egy kicsit abból.